• подарки оптом, подарки опт
  • сувениры оптом, сувениры опт
  • бизнес сувениры
  • бизнес подарки
  • сувенирная продукция
  • купить футболки оптом
  • бейсболки
  • ежедневники, ежедневник
  • подарки для женщин
  • подарки для мужчин

  • Fejezetek Petőfi-telep történetéből - I.


    admin- Közzétéve08 március 2009

    A híres Petőfi-telepiek után igyekszünk néhány jellemző és fontos momentum bemutatásával felidézni a telep születésének első néhány évét, évtizedét.

    1918-19 fordulóján egy csoportnyi polgár folyamodványt nyújtott be Szeged városához, amelyben új építési telkek kijelölését kérték. Kérésüknek eleget téve a város parcellákat juttatott örökbérletként az igénylőknek azon a területen, ahol a későbbi Somogyi-telep született. Ezt az ún. örökbérletet 99 évig kellett fizetni és a telek csak a majd egy évszázad letelte után került volna a bérlő tulajdonába.

    A jelentkezők között 658 házhelyet osztottak ki, majd 1928-ig újabb 860-at adtak át. A házhelyekre természetesen jelentős igény mutatkozott, hiszen az első világháborút Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződés következtében Szeged határszéli város lett. Ezrével érkeztek városunkba Erdélyből illetve a délvidékről olyan magyar származású emberek, akik Szegeden kívántak letelepedni.

    A telep közben felvette a Somogyi-telep nevet, mert a lakosok úgy gondolták, hogy a város akkori polgármesterétől, Somogyi Szilvesztertől így több támogatást remélhetnek. A családok egy jelentős része nem tudta az örökbérlet éves összegét rendezni, ami az első beköltözőknek négyszögölenként 2 aranykorona fillért tett ki. A bérleti díjak emelkedése nem könnyített az amúgy is nehéz sorban élő családokon. Csak 1927-ben lett a bér végleges, amikor bevezették a Pengőt. Eközben akadoztak a házépítések is, hiszen a máról holnapra élők nem tudták megvenni az építőanyagokat, a bank pedig nem adott kölcsönt nekik. Az eredeti tulajdonosok közül többen kénytelenek voltak eladni a bérföldjüket. Bár semmilyen közmű nem volt kiépítve, mégis óriási érdeklődés mutatkozott a telkekre.

    Az itt élő családoknak nem egy nehézséggel kellett megküzdeniük. Sem iskola, sem óvoda, sem víz, sem villany nem volt. Évente visszatérő probléma volt, hogy a belvíz miatt a kerteket nem lehetett művelni. A gyerekek a Szilléri sugárúti iskolába jártak, ami több kilométerre esett otthonuktól. A sok baj összehozta az embereket. Sorra alakultak a különböző egyesületek: a népkör, az iparos kör, a legényegylet, az ifjúsági egyesület, a templomépítő bizottság, a polgári kaszinó. Közös céljuk volt a fejlesztés, közművesítés, az élhető környezet megteremtése. Ivóvízért a kezdeti időkben a „papok tanyája” előtti közkifolyóig kellett menniük. Az első 224 méter mély kutat 1924-ben fúrták a Templomtéren (ma Fő-tér), a másodikat, mely 236 méter mély volt, a Zárda- téren (a mai Lidicei-tér) 1930-ban, a harmadikat pedig, Új-Petőfi-telepen 1931-ben. Ez utóbbi 231 méteres volt.

    A telepen átvezető kövesút építése 1929-ben került szóba. a 3050 méter hosszú és 4 méter széles út bazaltkockákból állami pénzből épült. A Szilléri sugárutat és a Lugas utcát a 11. (a mai Gábor Áron) utcával összekötő kocsiátjáró csak 1940 decemberében készült el.

     

    Forrás:

    Somogyi-könyvtári műhely – Helytörténeti és városfejlesztési folyóirat. 1983/1

    Hírlevél

    Iratkozzon fel ha szeretne értesülni programjainkról, rendezvényeinkről. A feliratkozáshoz regisztráció szükséges.

    A regisztrációhoz kattintson a jobb felső sarokban található "Sign up" feliratra.
    A belépés után a hírlevélre való feliratkozáshoz kattintson a jobb oldalt megjelenő "Feliratkozás" gombra.

    Körtöltésen kívül